Zita, Mariann
EUR 392,27 Ft USD 366,85 Ft GBP 458,33 Ft BUX 67 039 Ft OTP 17 710 Ft MOL 3 004 Ft
5 °C
20 °C

Emberölés lett a vád Geréb Ágnes ellen

2009.11.27. 12:45 Módosítva: 2009.11.27. 13:29

További Belföld cikkek

Tovább a rovatra
A bíróság szerint az orvosnak tudnia kellett, hogy a szülőcsatornában elakadt baba fejének mozgatása annak halálához vezethet. Magyarországon még sohasem vádoltak orvost azzal, hogy annak ellenére végzett el egy beavatkozást, hogy tudta, halált okozhat.

A szülész-nőgyógyász elleni vádiratokat novemberben egyesítették a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). Az ügyészség Gerébet eddig maradandó fogyatékosságot, illetve halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolta. A doktornőt a foglalkozásától 2007-ben eltiltották, azóta a szülő nők által kiválasztott helyszínen, jellemzően azok otthonában kísért szüléseknél szerinte asszonytársi segítőként, dúlaként asszisztált.

A PKKB csütörtökön az MTV hírszerkesztőségének kiszivárogtatott, még nem jogerős végzése értelmében azonban úgy ítélte, hogy az egyik cselekmény emberölésként is minősíthető. Mivel az emberölések elbírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik, a per a Fővárosi Bíróságon folytatódik.

A konkrét eset 2007 őszén történt: a szülőcsatornába szorult magzat oxigénhiány miatt az életét vesztette. A bíróság az átminősítést a végzés értelmében arra az írásos szakértői véleményre alapozza, mely szerint Geréb az elakadt magzatot úgy próbálta kiszabadítani, hogy a fejét "mindkét irányban, 180 fokkal elfordította".

Bár a halált okozó gondatlan veszélyeztetés és a (gondatlan) emberölés (1-5 évig terjedő) büntetési tétele nem különbözik, a kettő büntetőjogi és társadalmi megítélése között óriási a különbség. Emberölésről ugyanis akkor lehet beszélni, ha az elkövető mindvégig tudatában volt annak, hogy a tevékenysége halált okozhat (csak bízott benne, hogy ez nem következik be). Orvost az Index által megkérdezett források szerint ilyen bűncselekménnyel még sohasem vádoltak meg Magyarországon.

A szakvélemény szerint az így okozott sérülés hozzájárult a magzat halálához. Az azonban nem derül ki, hogy ha – miként a dokumentum írja – a fejét 360 fokban elforgatták, azaz lényegében kitörték a nyakát, a magzat hogyhogy nem emiatt, hanem oxigénhiány következtében halt meg. A kérdéses szakvélemény szerzőjét a bíróság még nem hallgatta meg.

Az Alternatal Alapítvány közleménye érthetetlennek nevezi a PKKB döntését: "Nem tudunk olyan esetről, amikor kórházi szülész-nőgyógyászt vádoltak volna gondatlan emberöléssel." Az egyesület úgy látja, hogy Geréb társai ellenséges, az otthon szülést – a nemzetközi trendekkel szemben – veszélyesnek és kerülendőnek tartó jogi, szakmai és politikai környezetben állnak a bíróság előtt.

Ábrahám László, a műhiba-perekre specializálódott ügyvéd szerint a PKKB csak több szakértő meghallgatása, és véleményeik ütköztetése után hozhatott volna ilyen végzést. A szakértői véleményeket, mint az Indexnek nyilatkozta, amúgy is fenntartásokkal kell kezelni. "A praxisomban nagyon-nagyon sok egymással ellentétes szakértői véleménnyel találkoztam, amelyek sok esetben megkérdőjelezték bennem a szakértői vélemények pártatlanságát, elfogulatlanságát."

Példaként azt a nemrégi esetet idézte fel, amikor egy nőgyógyász nem ismerte fel a méhen kívüli terhességet: a hatodik hónapban lévő fiatal nő elvérzett és meghalt. Az alapszakértői és azt alátámasztó vélemények megállapították, hogy szakmai szabályt sértett a nőgyógyász. Egy újabb – a szakértői piramis csúcsán álló – szakértő viszont kijelentette, hogy a méhen kívüli terhesség olyan ritka, hogy azt az orvos nem vehette észre. Az illetőt végül pénzbüntetésre ítélték, és nem tiltották el a foglalkozása gyakorlásától.

"Nem tilos az otthonszülés, de a bábákat börtönbe zárnák"

Részletek az Alternatal Alapítvány közleményéből

Szakértőként a bíróság kénytelen azon szülész-nőgyógyászok, vagy olyan, a szüléskísérés otthoni módjáról információval nem rendelkező egyéb szakértők nyilatkozatára hagyatkozni, akik gyakran még azt sem ismerik el, hogy másképp zajlik egy szülés kórházi körülmények között, és másképp otthon. A bíróság előtt nem jelent még meg olyan szakértő, aki egyáltalán elfogadná az otthonszülés létjogosultságát.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a műhibát elkövető orvosok nagy részét felmenti a bíróság, mert egyéb orvostársaik mellettük tanúskodnak, vagy a kórház megállapodik a kártérítésről. Az otthonszülést kísérő bábáknak nincs, mert nem lehet biztosításuk, kórházi háttér hiányában magukban állnak a bíróságon.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport